1.4. Az Excel-táblázatok részei

Munkalapok

A munkafüzet munkalapokból áll, ezek maguk a táblázatok. Az induló elnevezésük Munka1, Munka2 stb., attól függően, hogy hány munkalap van a munkafüzetben. A későbbiekben ezeket át tudjuk nevezni. A munkalapokra a nevükkel hivatkozunk.

A lapok között könnyen tudunk váltani, ha a választott munkalapfülre kattintunk. Új, üres munkalapot a munkalapfülek utáni + ikonra kattintva könnyen fel tudunk venni; vagy jobb egérgombbal egy létező munkalap nevére kattintva, a megjelenő helyi menüből a Beszúrás > Munkalap lehetőséget választva.

Ha egy lapot törölni szeretnénk, válasszuk a helyi menüből a Törlés menüpontot. Vigyázzunk, mert a munkalapok törlése nem visszavonható, végleges érvényű művelet, és a munkalapon lévő összes adat elvesztésével jár! Ha a véletlen törlést rögtön felismerjük, akkor egy menekülőút van: a fájlt mentés nélkül kell bezárni.

Szintén a helyi menüből érhető el az Átnevezés menüpont. A név egy maximum 31 karakterből álló, bármilyen név lehet.

Cellák

A munkalapok teljesen egyforma felépítésűek, sorokba és oszlopokba rendezett cellákat tartalmaznak.

A cella a táblázat elemi egysége.

A munkalapon mindig van egy darab ún. aktív cella. Ezt a többitől jól elkülöníthető vastag körvonal különbözteti meg. Bármely cella aktívvá tehető, ha egérrel kattintunk rajta.

A sorokat pozitív egész számok, az oszlopokat az angol ABC nagybetűi azonosítják. Ezek az azonosítók a munkaterület bal szélén, ill. annak tetején jelennek meg. Egy munkalap 1 048 576 sort és 16 384 oszlopot tartalmaz. Mivel az angol ABC csak 26 betűt tartalmaz, a 27. oszloptól két betű (AA, AB, AC,…, BA, BB, BC), majd három betű (AAA, AAB,…, AZZ, BAA,…, XFC, XFD) azonosít egy-egy oszlopot.

Bármely cella helyzetét egyértelműen meghatározza, hogy mely oszlopban és azon belül hányadik sorban helyezkedik el. Pl.: a második oszlop harmadik sorában lévő cella címe B3. Ha belekattintunk a cellába, akkor a hivatkozás a névmezőben is látszani fog.

Sorok, oszlopok

Ahhoz, hogy ne csak egy, hanem több cellával tudjunk dolgozni, ki kell jelölni őket.

Egy teljes sor vagy oszlop kijelöléséhez a sor-, ill. az oszlopazonosítón kell kattintani. Több teljes sort vagy oszlopot hasonló módon jelölünk ki: a bal egérgomb nyomva tartása mellett az egér mozgatásával. Egymástól távol álló sorokat, ill. oszlopokat is kijelölhetünk a  Ctrl  billentyűt lenyomva és nyomva tartva a kijelölendő sorok, ill. oszlopok azonosítóira kattintva.

Tartományok

Egymás melletti cellákat tartalmazó táblázatrész a tartomány. Sok esetben nem egyes cellákkal dolgozunk, hanem tartományokkal. Azonosításuk a bal felső és a jobb alsó cellájukra való hivatkozás, kettősponttal elválasztva, pl. C13:F17.

Tartományok kijelöléséhez lenyomott bal egérgombbal mozgatjuk az egeret a kijelölendő tartomány egyik sarkától a szemközti sarkáig, majd ott felengedjük az egérgombot. A kijelölt terület egyik cellája fehér marad, mert ez a munkalapon az aktív cella.

Nagyobb tartományok kijelölésére egy másik megoldás lehet, ha belekattintunk a cellahalmaz egyik sarkába, majd a  Shift  billentyűt lenyomva és nyomva tartva a szemközti sarkába.

Ahhoz, hogy egymással nem összefüggő tartományokat ki tudjunk jelölni, meg kell akadályozni, hogy az előző kijelölés feloldódjon. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a megismert módon kijelölünk egy tartományt, majd a  Ctrl  billentyűt lenyomva és nyomva tartva jelöljük a következő tartományokat.

Billentyűkombinációk a táblázatban való mozgáshoz, kijelöléshez

Az egéren kívül billentyűk, ill. billentyűkombinációk is segíthetik a táblázaton belüli mozgást.

• Egy cellával fel, le, ill. jobbra, balra: 
  A megfelelő kurzormozgató nyíl:  ↑   ↓   →   ←  
• A táblázat kezdő cellájába: 
   Ctrl  +  Home  
• A táblázat első, ill. utolsó sorába:
   Ctrl  +  ↑ , ill.  Ctrl  +  ↓  
• A táblázat első, ill. utolsó oszlopába: 
   Ctrl  +  ← , ill.  Ctrl  +  →  
• A táblázat egy konkrét cellájába: 
   Ctrl  +  G , majd a megjelenő párbeszédablakban a „Hivatkozás” után beírva a konkrét cellahivatkozást 
• Teljes táblázat, sor, oszlop kijelölése: 
   Ctrl  +  Shift  + megfelelő kurzormozgató nyíl

Az Excel legutolsó cellája az XFD1048576. Ide eljuthatunk, ha egy üres munkalap bármely cellájában állva a  Ctrl  +  → , majd a  Ctrl  +  ↓  billentyűkombinációt használjuk. 

Az Excel legelső celláját ugyanígy érjük el, csak a  Ctrl  +  ← , majd a  Ctrl  +  ↑  billentyűkombináció leütése szükséges hozzá. Ennél gyorsabb a táblázatban is említett  Ctrl  +  Home  billentyűkombináció. Az előbbi billentyűkombinációk nemcsak üres munkalapon használhatók, hanem adatokat tartalmazó táblázaton belül is. Ekkor csak táblázaton belüli a mozgás.