A koronavírus-járvány Európa-szerte zavart okozott az iskolák, a felsőoktatási intézmények, a kisgyermekkori nevelés és gondozás, szakképzési és a nem formális oktatási központok oktatási és képzési tevékenységében.
A válság azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a távoktatás és az online tanulás alkalmazása elengedhetetlen az oktatás és a képzés folyamatos biztosításához. Az online és a távoktatás teljes körű elterjedését azonban számos tényező akadályozza ma még, mint például a megbízható, nagy sebességű internet-kapcsolat és a megfelelő eszközök hiánya az iskolákban és a diákok otthonaiban, a nem megfelelő eszközökkel rendelkező tanulók nem tudnak teljes mértékben részesei lenni, az oktatók és tanárok nehezen alkalmazkodnak a digitális oktatáshoz, és a szülők nem tudnak elegendő segítséget nyújtani az otthontanulásban.
Természetesen az ismert körülmények miatt a csúcstalálkozó is online felületen valósult meg, a nemzeti oktatási miniszterek, az Európai Parlament képviselői és az oktatási és képzési munkacsoportok vezetőinek részvételével.
A koronavírus-járvány időszakból számos értékes tapasztalat is leszűrhető, amelyeket a jó gyakorlatokkal együtt érdemes megosztani egymással a tagállamok intézményeinek és szervezeteinek. Az úgynevezett magas szintű megbeszélés során Lina Gálvez Muñoz, európai parlamenti képviselő, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) alelnöke kiemelte, hogy a járvány felhívta a figyelmet arra, milyen fontos a gazdaság szilárdsága, és ahogyan az iparban már elindult a digitalizáció, az oktatásnak is óhatatlanul követnie kell ezt a tendenciát. Hangsúlyozta, hogy figyelemmel kell lenni a 60 évnél idősebbekre, akik a normál oktatási folyamat keretében még kimaradtak ezekből az ismeretekből, és számukra is elérhetővé kell tenni, hogy megtanulják.
Stefanie Schlunk, a Science on Stage Europe igazgatótanácsának elnöke az online oktatás során tapasztalt nehézségek és tanulságok között említette, hogy a reálszakos tanárok több oldalról is nagy nyomás alatt vannak emiatt, és ezeket a tantárgyakat különösen nehéz ezen a módon oktatni, hiszen a kísérletek például nehezen bemutathatók az osztálytermen kívül. Hangsúlyozta, hogy jelentősen támogatni kell a tanárok képzését és továbbképzését, és azt is elő kell segíteni, hogy egymástól tudjanak tanulni, és meg tudják egymással osztani a tapasztalataikat.
A magas szintű egyeztetés során szó esett a COVID-19 utáni oktatásról, amely az elhangzottak szerint az eddiginél „holisztikusabb” lesz majd, és semmiképpen sem tér vissza korábban megszokott régi gyakorlathoz.
A „Blended Learning” (vegyes oktatás) - A tanárok új normális módszere elnevezésű munkacsoportban szólalt fel Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, leszögezve, hogy Magyarországon a szemtől szembeni oktatásban hisznek elsősorban, ettől függetlenül a tanárok számára továbbképzési programokat kell indítani, ahol felkészülhetnek az online oktatásra. Beszámolt az állami fejlesztésű digitális oktatási platformról (Kréta), és arról, hogy ahol szükséges a kormány fejleszti az informatikai rendszereket.
A következő pályázati ciklus éveiben megújul az Erasmus+ Program, és befogadóbb, mindenki számára elérhető, az Unió által kidolgozott oktatási tervben foglaltaknak megfelelően digitális és zöld, azaz környezetbarát lesz, ami számos területen megnyilvánul majd: az utazással kapcsolatos programokban például a környezetbarát utazási formákat favorizálja.
